Szakmai cikksorozat vendéglátóhely-vezetőknek a stabilabb működésért és fenntarthatóbb nyereségért.
A gasztronómia, a gazdaság és az emberi működés találkozása
A Gasztroökonómia™ cikksorozat a gasztronómiát nem önálló szakmai területként, hanem gazdasági, egészségügyi, vezetési és emberi összefüggések rendszerében vizsgálja.
A táplálkozástudománytól és a fenntarthatóságtól a neuroplaszticitáson, a motiváción és a csapatműködésen át azt mutatja be, hogyan fordíthatók a tudományos felismerések jobb vezetői döntésekké, stabilabb működéssé és hosszú távon nyereségesebb vendéglátássá.
A gasztronómia, a gazdaság és az egészség találkozása
Ismerje meg a Gasztroökonómia™ szemléletét! Hogyan kapcsolódik össze a gasztronómia, a közgazdaságtan, a táplálkozástudomány, a fenntarthatóság és a modern vendéglátás-fejlesztés? A Trainer Chef átfogó szakmai cikksorozatának bevezető része.
Mutass kevesebbet
A Gasztroökonómia™ cikksorozat
- A gasztronómia, a gazdaság és az egészség találkozása
- A hosszú élet gazdasági vonatkozásai
- A bélmikrobiom mint gazdasági és egészségügyi erőforrás
- Feldolgozott vs. valódi élelmiszerek
- Mit áraz meg az öregedés?
- Fermentáció, hagyomány és longevity
- A fenntartható vendéglátás és a hosszú élet közös nyelve
Minden cikk önállóan is olvasható, együtt azonban egy olyan tudásbázist a…
A neuroplaszticitás rejtett gazdasági hatásai a vendéglátásban
A neuroplaszticitás nem csupán idegtudományi fogalom, hanem olyan üzleti tényező, amely meghatározza, milyen gyorsan tanul egy csapat, milyen rutinokat alakít ki, és mennyire képes tartósan magas színvonalon működni.
Mutass kevesebbet
Bevezető
A legtöbb vendéglátóhely a nyereségességet az alapanyagárakkal, a munkaerőköltséggel vagy a forgalommal magyarázza. Pedig létezik egy kevésbé ismert tényező, amely nap mint nap befolyásolja a teljesítményt, a hatékonyságot és végső soron az eredményességet: az emberi agy alkalmazkodóképessége.
A neuroplaszticitás mint üzleti tényező
A neuroplaszticitás nem csupán idegtudományi fogalom, han…
Feldolgozott élelmiszerek a vendéglátásban – amikor a gyorsabb megoldás kerül többe
A késztermék időt takaríthat meg, mégis ronthatja a fedezetet, a vendégélményt és az étterem egyediségét. Hol húzódik a gazdaságos határ?
Mutass kevesebbet
Nem minden feldolgozott élelmiszer probléma
A modern vendéglátás feldolgozott alapanyagok nélkül nem működhet.
A fagyasztott zöldség, a pasztőrözött tej, a paradicsomkonzerv, a sajt vagy a szárított tészta mind feldolgozott termék. Használatuk sok esetben javítja az élelmiszer-biztonságot, csökkenti a veszteséget és kiszámíthatóbbá teszi a termelést.
A valódi kérdés ezért nem az, hogy használ-e az é…
Valódi élelmiszerek a vendéglátásban – amikor az alapanyag üzleti értékké válik
A valódi élelmiszer nemcsak minőségi választás. Megfelelő étlaptervezéssel növelheti a fedezetet, csökkentheti a veszteséget és erősítheti a márkát.
Mutass kevesebbet
A valódi élelmiszer önmagában még nem üzleti előny
A friss zöldség, hús, hal, tojás, gabona vagy hüvelyes önmagában nem garantál jó ételt és nyereséges működést.
A prémium alapanyag is veszteséget termelhet, ha:
- rosszul tárolják;
- pontatlanul adagolják;
- nincs hozzá receptúra;
- csak egyetlen fogásban használható;
- túl nagy készletet köt le;
- vagy a vendég nem érzékeli a minőségi különbséget.
A valódi élelmisze…
Mit áraz meg az öregedés? A hosszabb élet gazdasági értéke a vendéglátásban.
Tapasztalat, tudástőke, hosszabb fogyasztói életút. Hogyan válhat az idő múlása gazdasági értékké a vendéglátásban?
Mutass kevesebbet
Mi történik, ha az időt nem költségként, hanem tőkeként kezdjük mérni?
A vendéglátásban szinte mindennek ára van.
Az alapanyagnak. A munkaórának. Az energiának. A technológiának.
Van azonban valami, amit ritkábban próbálunk gazdasági értékként értelmezni:
az időt.
Pedig az idő nemcsak elmúlik. Tapasztalatot épít, vendégkapcsolatokat mélyít, szakmai rutint alakít ki, és megmutatja, mely döntések működn…
Fermentáció, hagyomány és longevity – amikor az élelmiszer hosszabb élete találkozik a miénkkel
Fermentáció, mikrobiom és longevity: hogyan találkozik az ősi tartósítás, a modern táplálkozástudomány és a fenntartható gasztronómia?
Mutass kevesebbet
A fermentáció eredetileg nem azért született, hogy tovább éljünk. Azért született, hogy az élelmiszer tovább éljen.
Savanyú káposzta. Kovászos uborka. Joghurt. Kefir. Kovászos kenyér. Kimchi. Miso.
Egymástól több ezer kilométerre kialakult étkezési kultúrák, mégis ugyanazzal az alapgondolattal:
Hogyan őrizzük meg azt, amit a természet csak rövid ideig ad?
Az ember már jóval azelőtt használta a mikroo…
A fenntartható vendéglátás és a hosszú élet közös nyelve
Hogyan kapcsolódik össze a fenntartható vendéglátás, a longevity, az alapanyag-gazdálkodás és a hosszú távú üzleti működés?
Mutass kevesebbet
Mi van, ha a fenntarthatóság és a hosszú élet valójában ugyanarról szól?
Az egyik fogalom a bolygóról beszél.
A másik az emberről.
Legalábbis első pillantásra.
A fenntartható vendéglátás azt kérdezi:
hogyan használhatjuk az erőforrásainkat úgy, hogy azok hosszú távon is rendelkezésre álljanak?
A longevity pedig:
hogyan élhetünk úgy, hogy minél hosszabb ideig maradjunk egészségesek, aktívak és működőképe…